• Üdvözöljük weboldalunkon!

      Kérjük ismerjék meg tevékenységünket és forduljanak hozzánk bizalommal!                                                                                                                                                   Jászai Balázs fotográfus

    RÉSZLETEK »»
  • Reklámfotók


  • Tárgyfotók


  • Termékfotók



    RÉSZLETEK »»
  • Gasztrofotók


  • Ékszerfotók


  • Kristály fotók


  • Enteriőr fotók


  • Csendélet


  • Légifotók


  • Ipari fotók


  • Riportfotók


Szakkifejezések a fotográfiában

ALEXPOZÍCIÓ:
A fotónyersanyag túl kevés fényt kapott. Az optimálisnál kisebb expozíció, amely már a képeredmény észrevehetõ romlását eredményezi.

AUTOFÓKUSZ:
Egyes fényképezõgépeknek, diavetítõknek vagy nagyítógépeknek az a tulajdonsága, hogy a leképzett vagy kivetített képet egy érzékelõ és vezérlõ rendszer segítségével automatikusan élesre állítják.

ÁLLANDÓ FÉNY:
Folyamatosan világító fényforrások fénye. A kifejezést a vaku rövid idejû felvillanásától való megkülönböztetésre használjuk.

ÁLLÓ KÉP:
Olyan kép, amelynek a függõleges oldala hosszabb mint a vízszintes.

ASZFÉRIKUS LENCSE:
Olan üveglencse. amelynek felülete a szabályos gömbalaktól eltér. Aszférikus lencsék alkalmazása javítja az objektív rajzolatát a nagyobb rekesznyílásoknál.

ÁTLAGOLÓ (INTEGRÁLÓ) FÉNYMÉRÉS:
A TTL rendszerû fénymérés legegyszerûbb módja. A fénymérõ átlagot képez a kép egész felületének világosság -értékeibõl. Nagy fény-árnyék ellentéteket mutató témáknál gyakran hibás mérési eredményt ad.

ÁTNÉZETI KERESÕ, NEWTON KERESÕ:
Ez a fényképezõgép felsõ részébe épített kis optikai rendszer, távcsõ. Ezen keresztülnézve ellenõrizhetõ a képkivágás.

BEÁLLÍTOTT (ABSZOLUT) ÉLESSÉG:
Az a (a film síkjától számított) távolság ahova az optikai élességet beállítottuk.

BEMOZDULÁS (FELVÉTELI):
Ez a képen látható jelenség a felvétel készítésekor alakulhat ki. Oka, hogy az exponálás közben a fényképezõgép vagy a téma elmozdul.

CSERÉLHETÕ OBJEKTÍV:
A fényképezõgépek egy részénél a képrajzoló objektív levehetõ, cserélhetõ.

DENZITÁS (FEKETEDÉS):
A kidolgozott fotóanyagok fényelnyelésének mérõszáma. A fényelnyelést az elõhívott ezüst, vagy (színes filmnél, képnél) a színezék okozza. D max=Maximális denzitás, a fotóanyag lehetséges legsötétebb tónusa. Az a denzitás érték amelynél nagyobb az adott fotóanyagon és adott kidolgozással már nem jöhet létre.

DIAPOZITÍV:
Olyan elõhívott filmkocka, amelyen a látvány valóságnak megfelelõ tónusokban vagy színekben (pozitív kép) jelenik meg.

DX KÓD:
A filmkazettán lévõ, elektromos áramot vezetõ és nem vezetõ felületekbõl kialakított mintázat. A gép fénymérõ rendszere innen olvassa le a betöltött film érzékenységét.

ELEKTROMECHANIKUS ZÁR:
Olyan zárszerkezet amelynek mûködésében mechanikus és elektronikus alkatrészek is részt vesznek. A mozgató energiát általában rugók adják,
az idõk képzése elektronikus.

ELEKTRONIKUS ZÁR:
Olyan zárszerkezet, ahol nemcsak az idõk képzése, hanem a lamellák mozgatása is elektromos úton (pl. lineáris motorral) történik.

ELÕHÍVÁS:
Az exponált fotóanyagokkal végzett kémiai mûvelet. Az elõhívási folyamat során a látens kép fémezüstbõl vagy színezékbõl álló valódi képpé alakul át.

EXPONÁLÁS:
Az a mûvelet, amikor a fényt a filmre engedjük. Ennek során a fotóanyagon rejtett, látens kép keletkezik. A nagyításnál a fotópapír megvilágítását is exponálásnak nevezzük.

EXPOZÍCIÓ (FELVÉTELI EXPOZÍCIÓ):
A felvétel készítésekor a filmet érõ fény mennyiségére utaló kifejezés. Mértékét az un. expozíciós adatokkal jellemezhetjük. Az általánosan használt expozíciós adatok a mevilágító fény erõsségén kívül a rekesznyílás és az expozíciós idõ.

EXPOZÍCIÓ PRIORITÁS, (AUTÓFÓKUSZ ÜZEMMÓD) Követõ autofókusz:
A kioldógomb enyhe lenyomásakor bekapcsolódik az autofókusz, és az élesség folyamatosan követi a mérõmezõben lévõ téma mozgását. A kioldógomb teljes lenyomásakor a gép exponál, függetlenül az élesség beállításának mértékétõl.

EXPOZÍCIÓS IDÕ (MEGVILÁGÍTÁSI IDÕ):
Az az idõ, ameddig az exponáláskor a fény a fotóanyag egy pontját éri.

ÉLESSÉG:
Az élesség az optikai leképzés, a képalkotás minõségére utaló adat. Elméletileg akkor éles a kép, ha a téma egy pontjáról érkezõ fénysugarak a képfelület egy pontjában találkoznak. A gyakorlatban élesnek tekinthetõ a leképzés, ha a képalkotó fénysugarak szóródása a felületen 0,01 mm -nél nem nagyobb.

ÉLESSÉG PRIORITÁS (AUTÓFÓKUSZ ÜZEMMÓD):
A kioldógomb teljes lenyomása után csak akkor exponál a gép, ha az élességet már beállította. A kioldógomb enyhe lenyomásakor az élesség beáll az AF-mezõben lévõ motívumra. Ebben a helyzetben rögzítõdik a gomb elengedéséig.

FEDETTSÉG, FÉNYVISSZATARTÓ KÉPESSÉG:
A fedettség fénykép szemmel érzékelt átlagos sötétségére vagy világosságára utaló szakkifejezés. A sötétebb képet nevezzük fedettebnek. Fényvisszatartó képességrõl negatív vagy diapozitív filmeknél beszélünk. Ezeknél a nagyobb fedettség az átbocsájtott fény nagyobb elnyelésének a következménye.

FEJEN ÁLLÓ KÉP:
Fordított kép. Ezen a valós látvány alsó része van felül és a felsõ alul FEKVÕ KÉP Olyan kép, amelynek a vízszintes oldala hosszabb mint a függõleges.

FELVÉTELI OBJEKTÍV:
Fényképfelvétel céljára gyártott képrajzoló lencserendszer. A fényképezõgépek része.

FOLYADÉKKRISTÁLYOS KIJELZÕ (LCD):
A korszerû elektronikus fényképezõgépeken lévõ részegység. Errõl a fényképezõgép beállításaira, mûködésére vonatkozó adatok olvashatók le.

FORDÍTÓS FILM:
A fordítós film a kidolgozás után a valóságnak megfelelõ tónusú és színû (direkt pozitív) képet ad. Nevét a kidolgozás módszerérõl kapta. A filmet elõször negatívként hívják elõ, de egy késõbbi mûvelettel átfordítják a tónusokat és a színeket. A valóságnak megfelelõ képet hordozó filmkocka neve diapozitív.

FORMÁTUM:
A filmkocka vagy a papírnagyítás alakjára és méretére utaló kifejezés.

FOTÓANYAG:
A fotófelvétel vagy a nagyítás készítésére alkalmas fényérzékeny anyag. Film vagy fotópapír.

FOTÓNYERSANYAG:
A még nem exponált fotóanyag (szûzanyag).

FÉNYERÕ:
Az objektíven beállítható legnagyobb rekeszérték.

FÉNYMÉRÉS ( MEGVILÁGÍTÁS-MÉRÉS ):
Fénymérõvel végzett mûvelet. Célja, hogy a film optimális expozíciójához szükséges rekesz és idõ párokat meghatározzuk.
A mérés módja lehet:
- direkt (közvetlen vagy a beesõ fény mérése)
- indirekt (közvetett vagy a visszavert fény mérése). A fényképezõgépbe épített fénymérõk így mûködnek.

FÉNYMÉRÉSI MÓD:
A fényképezõgépe épített fénymérõ a témáról visszaverõdõ fényt érzékeli. A fénymérési mód azt határozza meg, hogy a fénymérõ a képfelület mely részeit és milyen mértékben veszi figyelembe az expozíció meghatározásához.

FÉNYREKESZ (BLENDE):
A fényrekesz az objektív fényáteresztõ (hasznos) átmérõjét szabályozó szerkezet. A korszerû fényrekeszek egymásra csúszó vékony fémlemezekbõl, lamellákból állnak.

FÉNYÉRTÉK:
Az expozíciót a fényképezõgépen két számérték határozza meg. Ezek a rekesznyílást és a megvilágítási idõt leíró számok. A fényérték egy számadattal jellemzi az expozíciót. Ez a szám annál nagyobb, minél erõsebb fényben való fényképezéshez állítottuk be a fényképezõgépet. A fényérték minden egész számértéke kétszer akkora expozíciót (a filmen kétszeres fénymennyiséget ) jelez mint az egyel kisebb szám. A fényérték jelzése FÉ, LW vagy EV.

FÉNYÉRZÉKENYSÉG:
1, Egyes anyagoknak az a tulajdonsága, hogy bennük a fény maradandó fizikai / kémiai változást okoz.
2, A fotonyersanyagok jellemzõ adata. Arról szolgáltat információt, hogy mennyi fény szükséges az optimális expozícióhoz.

FOKOZAT:
Egy fokozatnyi különbségnek a fénymennyiség duplázódását vagy felezõdését nevezzük. Ennyi különbség van a szabványos rekeszértékek és a szabványos idõértékek két szomszédos tagja között.

FRONTLENCSE:
A felvételi objektívek külső, a téma felé nézõ lencsetagja.

GYÚJTÓTÁVOLSÁG:
A gyűjtőlencsékre párhuzamosan érkező fénysugarak a lencse másik oldalán egy pontban találkoznak. A lencse fősíkja és a fénysugarak metszéspontja közötti távolság a gyújtótávolság. Ez a fényképészeti objektívek egyik jellemző adata. Számértéke általában milliméterekben kifejezve fel van tüntetve az objektíven.

GÉPVÁZ:
A fényképezõgépek fõ szerkezeti egysége. A cserélhetõ objektíves kisfilmes gépeknél errõl levehetõ az objektív, esetleg a hátfal, keresõ stb.

HÁTFAL:
A kisfilmes fényképezőgépek hátsó részét borító szerkezeti egység. Egyes típusoknál ez cserélhető.

HELYES EXPOZÍCIÓ:
A legoptimálisabb képet eredményező expozíció.

IDÕ AUTOMATIKA (REKESZ PRIORITÁS):
A fényképezõgép megvilágítási automatikájának egyik formája. Ilyenkor a rekeszértéket kézzel kell beállítani. Ehhez a fénymérõ adatai alapján a fényképezõgép választ és állít be megvilágítási idõt.

ISMÉTLÉSI IDÕ (VAKU):
A vakukészülékek két villanása között el kell telnie bizonyos idõnek. Erre az idõre a kisülési energiát adó kondenzátor feltöltéséhez van szükség. Az egyes villantásokat csak a feltöltés után lehet ismételni.

ISO a fotográfiában:
a fényérzékenység nemzetközi mértékegysége. Egyémként a Nemzetközi Szabványügyi Szevezet (International Standard Organization) nevének rövidítése.

KERESÕ:
A keresõ a fényképezõgépnek az a része, amelybe belenézve látjuk a témát. Ez teszi lehetõvé a felvételkor a képkivágás beállítását. A korszerû keresõk e mellett az élesség ellenõrzésére, beállítására is alkalmasak.

KÉPKAPU:
A fényképezőgépnek az az ablaka amelyen keresztül a fény a filmre juthat. A vetítõ és nagyítógépeknél az átvilágított filmet befogadó ablakot nevezik képkapunak.

KÉPKIVÁGÁS:
A látványnak a filmre illetve a kész képre kerülõ része. A képszélek által határolt látvány.

KONTRASZT:
A kép világos és sötét részei közötti tónuskülömbség. Ha két kép azonos motívumot ábrázol és az egyik képen két megfelelõ témarészletnek nagyobb a tónuskülönbsége mint a másikon, akkor annak nagyobb a kontrasztja.

KÖZÉPFORMÁTUM:
A 6 cm széles tekercsfilmre készülő felvételek összefoglaló neve. A korszerű középformátumú fényképezőgépek képkockájának méretei: 4,5x6 cm, 6x6 - 6x7 - 6x8 - 6x9 cm. Az ennél nagyobb filmkockákat már nagyformátumnak hívjuk.

KULCSSZÁM (VEZÉRSZÁM):
A vakukészülékek fényteljesítményére utaló adat. Értékét úgy kapjuk, hogy a téma távolságát (méterben) megszorozzuk azzal a rekeszértékkel, amelynél az adott motívum helyes expozícióval jelenik meg az ISO 100/21 érzékenységû filmen. Például 32-es kulcsszámú vakuval a 2 méterre lévõ témához f/16 rekesznyílás tartozik.

LÁTENS KÉP:
Rejtett kép. A fényérzékeny anyagokban a megvilágítás után a kép információit hordozó csekély ezüst kiválás. Az elõhívás során az így kivállt ezüstatomok köré nõnek az ezüst kristályok. Ezzel a látens kép valódi, látható képpé alakul.

LÁTÓSZÖG:
Az objektív a filmre rajzolja az elôtte lévô téma egy részletét. Azt a szöget, ami alatt a két ellentétes képszélrôl az objektívbe érkeznek a fénysugarak, látószögnek nevezzük. Más a látószög a kép rövidebb vagy hosszabb oldala mentén illetve a képátlóban. Az ismertetôkben található látószög adat általában a képátlóra vonatkozik.

MANUÁLIS OBJEKTÍV:
Olyan objektív amelyen az élességet kézzel kell beállítani. Automatikus élességállításra nem alkalmas.

MANUÁLIS ÜZEMMÓD:
Ebben az esetben az élességet vagy az expozíciós értékeket kézzel (manuálisan) kell beállítani a fényképezõgépen.

MÉLYSÉGÉLESSÉG:
Az élesség a gyakorlatban kiterjed a beállított távolságtól közelebbi és távolabbi témarészletekre is. Azt a tématávolság tartományt amelyen belül a kép még elfogadhatóan éles, mélységélességnek nevezzük.

NÉVLEGES ÉRZÉKENYSÉG:
A filmek csomagolásán feltüntetett fényérzékenység. Nem mindíg egyezik meg a fotóanyag valóságos (effektív) érzékenységével.

OBJEKTÍV:
A tárgyról valódi képet rajzoló optikai rendszer. A fényképészeti objektívek több optikai lencsébõl épülnek fel. Egyes objektívekben tükrök is találhatók.

OLDALFORDÍTOTT KÉP:
Olyan kép (fényképen vagy a gép keresõjében) amely az eredeti látványnak tükörképe. A jobb és a bal oldal fel van cserélve.

OLDALHELYES KÉP:
Olyan kép (fényképen vagy a gép keresõjében) amelynek oldalhelyzete a valóságnak megfelelõ.

OPTIKAI LENCSE:
Készülhet üvegbõl, mûanyagból vagy más átlátszó anyagból. Funkciója, hogy a rajta áthaladó fénnyalábot eredeti útjából eltérítve, megtörve valamilyen optikai jelenséget hozzon létre. Ilyen optikai jelenség az éleslátás korrigálása (szemüveg) vagy a képrajzolás.

PROGRAM AUTOMATIKA:
A megvilágítási automatika egyik formája. Ilyenkor mind a rekesznyílást mind pedig a megvilágítási idõt a fényképezõgép állítja be. Ez elõre megadott program szerint történik.

PUSH:
Angol szó. Jelentése: nyomni, tolni, emelni. A fotográfiában push hívásnak nevezik a filmnek a névlegesnél magasabb érzékenység szerinti, hosszabb ideig tartó elõhívását.

RAJZOLAT:
Az objektívek által alkotott kép minõségére utaló kifejezés.

REFLEXIÓ:
Az optikában: fény visszaverõdése a felületekrõl.

REKESZNYÍLÁS (RELATÍV NYÍLÁS):
Az objektívben a fényrekesz lamellái által le nem fedett lencsefelület. Ezen hatolnak keresztül a képalkotó fénysugarak. A rekesznyílás nagysága (felülete) befolyásolja a kirajzolt kép világosságát. A rekesznyílást a fényrekesz segítségével lehet szabályozni.

REKESZÉRTÉKEK:
A rekeszértékek az objektív fényáteresztõ képességére utaló szabványos számok. A szabványos rekesszám-sorozat: 1 -1,4 - 2 - 2,8 - 4 - 5,6 - 8 - 11 - 16 - 22 - 32 A kisebb számokkal jelölt rekeszértéknél nagyobb az objektíven áthaladó fényáram, így a lencse által kirajzolt kép világosabb. A számsorban a kisebbtõl a nagyobb számértékek felé haladva minden szomszédos érték felére csökkenti az objektíven átjutó fényt.

REKESZ AUTOMATIKA (IDÕ PRIORITÁS):
A megvilágítási automatika egyik formája. Ilyenkor a megvilágítási idõt kézzel kell beállítani. Ehhez a fénymérõ adatai alapján a fényképezõgép választ és állít be rekeszértéket.

SPOT FÉNYMÉRÉS:
Más szóval: szelektív fénymérés. Ennél a mérési módnál a fénymérés csak a képmezõ közepén vagy más részén egy megjelölt kis körben (átmérõ: 3-5 mm) történik. A spotméréssel meghatározható a téma viszonylag kis részletének helyes expozíciója.

SCHWARZCHILD EFFEKTUS:
Egyes fotóanyagok fényérzékenysége a túl rövid vagy a túl hosszú megvilágítási idõ esetén csökken. Igy alulexponált lesz a felvétel. A jelenség neve: Schwarzchild effektus.

SZÍN:
A elektomágneses rezgéseknek egy része az emberi szem számára érzékelhetõ, látható. A különbözõ hullámhosszúságú rezgések által okozott érzet a színérzet.

SZÍNSZÛRÕ:
A különbözõ színû (más kifejezéssel: hullámhosszúságú) fénysugarakat különbözõ mértékben engedi át. A színszûrõ átnézetben színe. Olyan színünek látszik, amilyen színû fényt átenged. Az UV és az IR szûrõket is sokszor színszûrõknek nevezik, de az UV (ultraviola) vagy az IR (infravörös sugarak nem láthatóak, ezért nem számítanak színnek.

SZÓRÓDÁSI KÖR:
A tárgy egy elméleti pontjából kiinduló fénysugarak az objektíven áthaladva a filmen nem egy pontba érkeznek meg. Az a felület amire a fénysugarak szétterülnek, a szóródási kör. Élesre állított helyzetben a szóródási körök a legkisebbek, életlen leképzésnél nagyobbak.

TELEOBJEKTÍV:
Hosszú gyújtótávolságú, az alapobjektívnél kisebb látószögû objektív. A téma kisebb részletét felnagyítva rajzolja a filmre.

TELJES NYÍLÁS:
A teljes nyílás az objektív legnagyobb rekesznyílása. Ilyenkor az egész lencsefelület részt vesz a képalkotásban.

TTL FÉNYMÉRÉS:
Fénymérés az objektív mögött, a gépvázban lévõ érzékelõ segítségével.

TÚLEXPOZÍCIÓ:
A fotónyersanyag (vagy az érzékelő szenzor) túl sok fényt kapott. Az optimálisnál nagyobb expozíció, amely már a képeredmény észrevehető romlását eredményezi.

TÜKÖRREFLEXES KERESÕ:
Ez a megoldás a nevét onnan kapta, hogy az objektív mögött egy 45 fokban elhelyezett tükör vetíti a fényt egy vizszintes mattüvegre. Ezen rajzolódik ki a kép. - kétobjektíves - egyobjektíves.

TÜKÖRREFLEXES KAMERA:
Ezekben a fényképezőgépekben az objektív mögött egy (az expozíció előtt fölcsapódó) 45 fokos szögben elhelyezett tükör vetíti a fényt egy vízszintesen fekvő mattüvegre.

VAKU:
Villanófény, örökvaku. Fotográfiai célokat szogáló világítási eszköz. A korszerû vakukészülékekben speciális fénycsõ ( gázkisülési csõ ) található. Ez egy erõs elektromos kisülés hatására rövid ideig fényt bocsájt ki.

VAKUSZINKRONIDŐ:
A redõnyzáras fényképezõgépeknél legtöbbször nem lehet minden expozíciós idõhöz vakut használni. Azt a legrövidebb megvilágítási idõt, amelynél a villanófény használata még problémamentes, vakuszinkronidõnek nevezzük. A rövidebb idõknél a vaku nem világítja ki az egész filmkockát.

VISZONOSSÁGI TÖRVÉNY:
Ha ugyanannyi fokozattal zárjuk a rekesznyílást, mint amennyivel meghosszabbítjuk a megvilágítási időt,  az expozíció nem változik. Ezt nevezzük viszonossági törvénynek. (Lásd még: Schwarzchild effektus)

VÖRÖSSZEM-EFFEKTUS:
Ha a villanófény a fényképezőgépen van és a modell belenéz az objektívbe, akkor gyakran a szemei vörösnek látszanak. A jelenség oka a tág pupilla és a szemgolyó belsejében kialakuló fénytörés.

ZÁRSZERKEZET:
A zárszerkezet az exponálás elõtt és után elzárja a filmet a fénytõl. A fényképezõgép vázában vagy az objektívben helyezkedik el.

ZOOM OBJEKTÍV:
Változtatható gyújtótávolságú objektív. Az objektív látószögét egy gyûrû elforgatásával vagy húzásával fokozat nélkül lehet változtatni. Nevezik még gumiobjektívnek is.

Forrás: www. fotovilag.hu





Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió