vissza | nyomtatás

Robert Capa és Magyarország

Robert CapaAmikor Capa – született Friedmann Endre Ernő – Magyarországhoz fűződő kapcsolatát firtatjuk az utólagos történeti konstrukció szép példájaként, alapvetően két időszakot kell szétválasztanunk: az 1913 és 1931 közötti, itthoni éveinek, formálódásának idejét, azaz gyerekkorát a háborút viselő Osztrák-Magyar Monarchiában és a birodalom felbomlása utáni katonai-politikai zűrzavarban, illetve diákkorát a király nélküli Magyar Királyságban, majd pedig 1931 utáni emigránséletét, és a néhány hétig tartó hazalátogatásait.

Ide kínálkozik aztán egy újabb distinkció, amit épp a kultusz eredményeképpen a Capa névre rakódott rétegek fednek el: szét kell választanunk ugyanis az egykorú, és a ma még sajnos csak töredékükben nyilvános forrásokat – így a leveleket, cikkeket, fotókat – és a publikált visszaemlékezéseket. Az emigráns-elbeszélésekben az utólagos rajz ugyanis mindig kontúrosabb, mint a valós időben megélt élményanyag, mely sokkal zavarosabb és esetlegesebb. A visszaemlékező szemére a kivándorlás óta eltelt idő von hályogot; a mélyben sikerek, kudarcok keltette önigazolás vagy önfelmentés mechanizmusai működtetik a nagyítás, kicsinyítés vagy feledés prizmáját, mely szüntelenül megtöri a felidézett emlékeket.

És akkor még nem is említettük a kiváló humorérzéket, hovatovább iróniát, mely unos-untalan betüremkedik a legkellemetlenebb esemény elbeszélésébe is, hogy pimaszul lekerekítse, felstilizálja, vagy éppenséggel banalizálja a történteket. Márpedig Capa nagy mesélő volt.

Az emigráns

Friedmann Endre a magyar főváros és a Monarchia szülötte; családja asszimilált zsidó család, apja női szabó, maga pedig a pesti belváros neveltje volt. Gyerekkorának, eszmélésének alapélménye a dolgok feltartóztathatatlan változása. Éppen kamaszodni kezd, amikor a nagy gazdasági világválság kilép a világ tőzsdéiről és rátelepszik az emberek gondolataira. Bandi már a Madách Gimnáziumba jár, amikor Kassák és a Munka-kör hatása alá kerül. Tüntetéseken, előadásokon, gyűléseken vesz részt, újságíró akar lenni. Baloldali barátai közül néhányan már 1930-ban elhagyják Magyarországot, s valószínűleg érettségi után ő maga is külföldre készült.

Forrás: http://www.mult-kor.hu/


Kapcsolódó oldalak:
http://www.legifoto.com/ | http://www.jaszaifoto.hu/